Pitbike-ra fel!

2010. évi bejegyzés
 

Kedves Látogatók!

Most már látható: szép számmal vannak akik a blogot látogatják, ezért arra gondoltam kihasználom a lehetőséget hogy szóljak a vacilláló szülőkhöz a pitbike sport népszerűsítése érdekében.

Ami a szülőknek talán a legfontosabb:

Van lehetőség szervezett keretek között, biztonságot szem előtt tartó edzéseken részt venni a gyerekeknek.
Az edzés díja 2.500 Ft/ alkalom
helyszínek: Kisláng, Dunavecse, Sóskút (ill. az aktuálisan kiírt versenyek helyszíne)

Nálunk így kezdődött:

Sok szülő szembesül a helyzettel amikor gyermeke előáll a gondolattal: motorozni szeretnék. Erre halmozottabb az esély, ha a családban látja és kicsi korától magába szívja a motorok iránti rajongást. Nálunk is hasonló volt a helyzet. Mivel a család összes férfitagja motorozik

(alkalomszerűen a lányok is ;) nem volt kétséges, hogy előbb-utóbb a csemeték is rákapnak a jóra.

Levente számára az egész, egy öreg, működésképtelen Honda robogóval kezdődött,

melyet Varga nagypapájától kapott. Mivel másik nagypapája (Thurzó György) autószerelő mester -aki nem mellesleg 16 éves korában első saját motorját is ízekre szedte, majd tökéletesen összerakta (talán itt kezdődött a szakma iránti igazi szeretet), 1-2 évvel később belekóstolt a motokrosszozásba is, majd a 80-as években az autókrosszos csapat építő- és szerelőgárdáját erősítette- így egy pillanatig sem volt kétséges, hogy a kis motorba hamar életet lehel.Így is lett.

2006-ban Levi a robogózás élvezetének hódolt – persze szűk keretek között, hiszen a helyi erők (joggal) nem nézték jó szemmel, hogy az utcánk végén lévő szántóföld szélén robog, de ennél jobban csak néhány környéken lakó szemét csípte, akik feljelentéssel fenyegetőztek. Ekkor érett meg a gondolat, hogy szabályos keretek között folytatódjon a motorozás. Mivel Levente is jobban vonzódott az „igazi” motorokhoz (ezért már a robogózás kezdetén gyűjtögetni kezdett az álmodott motorra) elkezdtük keresgélni a megfelelő alanyt. A kiválasztás alap szempontja a méret volt, de ezen kívül volt még egy kívánság: váltós legyen. Mivel a gyerek krosszmotorok közül is max. félautomatát kínál a piac, ezért hosszas keresgélés után akadtunk rá a pitbike-nak nevezett kis méretű, ámde váltós motorra.

2009 májusát írtunk.

Ekkor még fogalmunk sem volt eszik-e vagy isszák ezt az „új fajt”. A tapasztalatom az, hogy ezzel a mai napig is sokan vannak így. Még a „régi” motorosok sem tudják pontosan miről is van szó.

Szóval… elmentünk és megvettük a kinézett alanyt. Ezen gyakorolta az alapokat Levente.

Hamarosan alkatrészekre lett szükség, ezért felhívtam az interneten fellelhető pitbike alkatrésszel foglalkozó cégeket. Az egyik helyen nem volt túl segítőkész a vonal másik végén lévő fél, ezért inkább tovább keresgéltem, így találtam rá a Motoaction Bt-re.

Balázs nagyon készséges volt. Mindenféle instrukcióval ellátott az adott motorral kapcsolatban. És a kért alkatrészeket postafordultával küldte is. Nem sokkal később észrevettem a honlapján, hogy szervezett edzést is tart. Felhívtam, időpontot egyeztettünk, és hétvégén ellátogattunk Székesfehérvárra. Már az első alkalom után tudással gyarapodva térhetett haza a motoros palánta (helyes kéz-, ill. lábtartás gyakorlása volt a feladat).Ez szeptemberben volt. A lelkesedés kitartott egész télen. Amikor csak az időjárás engedte (+5 fok felett) rendszeresen volt edzés. Emellett feladatként kapták a gyerekek az erőnléti edzést is (fekvőtámasz, futás, hasizom, kerékpározás stb.).

Márciusban új motor vásárlására került sor, ugyanis a kezdő motor váza nem bírta volna az ugratásokat. A Stompracing

mellett döntöttünk. Ez egy 140 ccm-es ,elérhető árkategóriájú és kezdőnek már versenyzésre alkalmas típus. Vannak hibái, de a minőség-ár arány reális. Így tavasztól még nagyobb lett a lelkesedés. Egy alkalmat hagytunk csak ki (betegség miatt). Rendszerint vasárnap délelőtt van edzés, különböző helyszíneken: Kisláng, Dunavecse.

A juniorok, edzőjük irányításával szépen fejlődnek. A tapasztalt, gyerekek nyelvén értő versenyző mindenkit egyenként értékel, figyeli a hibákat, de nem fukarkodik a dicsérettel sem.

A legfőbb szempont mindig a biztonság. Balázs mindenkit egyénileg oktat, figyelembe véve milyen tudásszinten van a tanítvány.

Őszinte, hiteles, a gyerekek felnéznek rá. Akik rendszeresen járnak edzésre, komolyan veszik a felkészülést. Nem a vagánykodásról, hanem az igazi motorozásról szól számukra ez a sport. Vannak akik bulinak fogják fel a pitbike-ozást, de fel kell hívni a figyelmet, hogy ezek a járgányok nem gyerekjátékok. Szakszerű irányítás mellett van rá esély, hogy akár nemzetközi erőpróbán is becsületesen helytálló versenyzőket sikerül kinevelni.

De ha a mi célunk nem is ez, addig is biztos alapokat adhatunk így gyerekeinknek akik szívesen hódolnak a motorsport örömeinek.

Magyarországon még gyerekcipőben jár a pitbike mint sportág, még ha vannak is akik szívükön viselik a sorsát, a szponzorok még nem látnak benne elég lehetőséget így a támogatás csekély….Ha valaki mégis lát benne fantáziát, ne fogja vissza magát :)

Amire fel kell készülni :

1. Anyukáknak (még a nem mimózáknak is) szembehunyós, kéztördelős izgulás a pálya szélén, apukáknak hasonló érzés kevesebb külső jellel

2. üzembiztos motor vásárlása

3. védőfelszerelés vásárlása (csizma, térdvédő, páncél, bukósisak, nyakvédő, kesztyű, cross ruha)

4. Minden hétvégén edzés (ha van rá mód, hétköznap is biztosítani a gyakorlási lehetőséget a motoros palántának)

5. Motor karbantartás minden menet után (esetenként javítás, javíttatás)

6. Az időszámítás eztán motoros eseménytől motoros eseményig tart :p

Anyagilag elérhetőbb mint a motokrossz, ezért kevesebb ráfordítással  válhat valóra gyermekünk álma…..

Egyszóval a szabadidő nagy része erről szól majd, de ez a motorsport iránt rajongó szülőknek nem okoz majd gondot.

Ui.: Ha a rajongás még nincs meg, amint érintve leszel azonnal úrrá lesz rajtad :)

by Ladybug (Thurzó Viktória)